
köszönöm
A kemós szobába besüt a nap, olyan erős, hogy szinte perzseli a tarkómat, amikor ráülök az ablak alatti ágyra. Nem...
Szentesi Éva író és rákedukációs aktivista blogja. Jelenleg ez az egyetlen hely, ahol a friss bejegyzéseimet olvashatod, illetve dedikált példányt is rendelhetsz az eddig megjelent köteteimből.
A kemós szobába besüt a nap, olyan erős, hogy szinte perzseli a tarkómat, amikor ráülök az ablak alatti ágyra. Nem...
A mellkasomat már az első fél órában elkezdi feszíteni valami, a torkom szorul, és alig merek levegőt venni. Ez az...
A tavalyi évemben elszigetelődtem, csak kevés embert engedtem magamhoz közel, kevesekkel beszéltem, és ez nehezen oldódik bennem. A betegség, a...
Ez itt a tél vége, egy nyálas hócsík marad a dombra vetülő napfényben.Éjjel megcsókolja szám, a szemhéjam nehéznek érzem. Az álom...
Szorong, amikor tükörbe néz. (Akkor is, ha nem meztelen.)Nem kéri, de folyton elemzik a testét.Nem bocsájtják meg neki, ha megöregszik.Kiskorától fogva...
A lámát huszonötödjére hozza vissza a konyhából. A kanapéról fél órája dobálom. Nem unja meg.A büdös, nyálas, átázott plüss láma feje...