Legfontosabb olvasmányaim II.

Ha életem legfontosabb olvasmányairól kérdeznek, arra lehetetlen válaszolni. Most mégis kísérletet teszek rá, nem egyszerre, hanem alaposan felidézve emlékeimben azokat a műveket, amelyek fontos szereplői az életemnek, amelyek úgy hatottak rám, hogy közben formálták sorsomat, gondolkodásomat, érzelmeimet. Sokszor mentettek meg ezek a művek, és még többször temettek el, de minden ilyen út végén ott a feltámadás, legalábbis a reménye, amelyhez felszabadító eljutni. Ők segítettek engem ezen az úton.

Ez az általam válogatott könyvsorozatnak az első része, mely a következő könyveket tartalmazza:

Krasznahorkai László: Sátántangó. A Nobel-díjas író első könyve 1985-ben jelent meg, lebilincselő mondatai, emészthetetlen képei különleges világot tár elénk.

W.M. Thackeray: Hiúság vására. Ironikus, szarkasztikus, vastag és terjedelmes korrajz a 19. századi, angol arisztokráciáról, egy zseniális és kihagyhatatlan regény hősök nélkül, gyarlóságról, viszonyokról és hiúságról.

“Tudjuk, hogy a siker ritka és lassú, a bukás gyors és könnyű.”