Amikor legelőször a kezembe vettem ezt a könyvet, akkor iszonyatosan haragudtam. Már a rákkal küzdöttem, és úgy hittem, csupán a klasszikus értelemben vett terápiáktól, és attól, hogy kioperálják belőlem a tumort, meggyógyulok. Aztán elkezdtem olvasni A test lázadását, és mérges lettem: mégis, hogyan befolyásolhatná egy-egy trauma az egészségünket? Akkoriban azt gondoltam, ha betegek leszünk, majd meggyógyítanak az orvosok és nincs több dolgunk vele.

Viszont 2015-ben, a nagy operáció után visszatért a rák. Olyan helyre, ahonnan nem tudták kiműteni. Megkaptam a klasszikus kezeléseket, a kemót és a sugarat, bár egyiket sem tudtam végigcsinálni, oly mértékben pusztítottak. Közben pedig elindultam azon az úton, hogy megértsem a betegségem természetét, hogy honnan fakad a rákom, mely traumákhoz köthető a betegségem.

Máté Gábor könyve kapaszkodó a test és a lélek szoros kötelékének megértéséhez. Ez a kettő nincs egymás nélkül.

(Szeretnélek tájékoztatni, hogy más szerzők könyveit nem dedikálom, és üzenetet sem szeretnék beleírni. Köszönöm a megértésed.)