Az alábbi kötetek az anyaság olyan bugyraiba és mélységeibe vezérelnek, ahová eddig kevés elbeszélés tette. A nem könnyű, sokrétegű feltárás felszabadítást és megértést adhat az olvasónak, akár a generációs traumák értelmezésében, akár a kényszerű feloldozásban. Szeretettel ajánlom eme fantasztikus írók könyveit olvasóim figyelmébe.

A csomag tartalma:
Visky András – Kitelepítés: “semmi ok elkapkodni ezt a szabadulás dolgot, nekünk aztán van időnk”
Szilvia Molnar – Üvegház:  “Ez a te életed, olyan mélyen benne vagy, hogy nem tudod visszacsinálni, a szülést sem, a kisbabád élni akar, nem kezdheted elölről az életet, már nem lehetsz profi táncos, sem tagja a filharmonikus zenekarnak, még csak nem is fantáziálhatsz többé arról, hogy független filmes leszel, mert itt vagy, nagyjából úgy érzed magad, mint anyád halálakor, csak most még hozzájön a tűnődés, vajon kit érdekel körülötted, hogy milyen nehéz a szoptatás. Vagy milyen gyakran leszel – könyékig – kakás, amikor pelenkát cserélsz. Mit számít, hogy bárki tudja-e, milyen mennyiségű szennyes termelődik itt a négy fal között? Vagy mit jelent mindent kiteregetni, majd tisztán összehajtogatni. Ki akar tisztában lenni azzal, mi hányszor ismétlődik? Kit érdekel, miből is áll össze a családi élet?”
Elena Ferrante – Az elveszett lány: “Ránézünk egy gyerekre, és nyomban nekilátunk a hasonlóságok latolgatásához, mintha sürgősen be kellene szorítani a szülők jól ismert koordináta – rendszerébe.”

“A nyelvek titkos mérget hordoznak bennem, mely olykor felbugyog, és nincs rá gyógyír. Emlékszem anyám hanglejtésére, amikor lehullott róla a szelídség álarca, és dühtől fuldokolva ránk ripakodott: nem bírom tovább veletek, nem bírom tovább. Utasítások, üvöltözések, gyalázkodások, egy élet íve szavakba öntve, nyűtt idegszál, amint megérinti, fájdalmasan felbolydítja maga körül a rendet. Egyszer, kétszer, háromszor megfenyegetett, hogy elhagy minket, a lányait, elmegy, egy reggel a hűlt helyére ébredünk. Minden reggel reszkető félelemre ébredtem.”

Leda 47 éves, angol irodalmat tanít az egyetemen. Elvált, két lánya Kanadába költözött a volt férjéhez. A hirtelen megtapasztalt szabadság megfiatalítja, felszabadító örömmel tölti el, és saját maga számára is váratlanul vakációra indul a Jón-tenger partjára. Ott azonban egy lármás nápolyi család szomszédságába kerül, amelynek alig titkolt kötődése a maffiához beárnyékolja békésen induló pihenését. A családhoz tartozó gyönyörű fiatal nő, Nina bájos nőiessége hamar felkelti Leda érdeklődését. Nina mintaszerű anyasága egy húsz évvel megkésett szembesülésre készteti Ledát, aki karrierépítésének egy válságos pontján gyermekeit évekre elhagyta, és önmegvalósítása érdekében szakított mindennel, ami a családjához fűzte.