„Olyan hatalmas volt a káosz és a felfordulás, hogy az emberek már nem figyeltek a celebek kutyáira. Senki sem tudta, mennyire aprók ezek a kutyák, vagy hogy mit hordanak, vagy hogy az egyiküket nemrég újraélesztették-e intravénásan, miután kis híján megfulladt egy forró retikülben. Az a nem is olyan távoli korszak, amikor mindenki a hírességek képeit nézegette, akik az aznapi újság lapjaival szedik fel a kutyáik piszkát sztreccses bársonymelegítőben, most valami elképzelhetetlen luxus idejének tűnt, olyan fokú butaságénak, ami már a megvilágosodáshoz közelített.”

Patricia Lockwoodot úgy emlegetik a tengerentúlon, mint a kortárs amerikai irodalom egyik legizgalmasabb és legprovokatívabb hangját. Első regénye, az Erről nem beszélünk egy felkavaró korrajz az élet arculcsapásairól és a valódi emberi kapcsolatokról, amelyeket a szerző nagyszerűen állít szembe az internet alternatív valóságával. Mert alternatív valóságunk az van. Jó sok.