Soha nem látott mélyponton a közbeszéd.
Egy politikai botrányból családi shit show-t csinálnak éppen, és csupán arra nem kapunk választ, történt-e hivatali visszaélés a Fidesz egyik (ha nem a) legnagyobb botrányában. Igaz, válaszolni csak arra lehet, amit megkérdeznek, és a volt igazságügyi miniszterhez nem tesz fel releváns kérdéseket a „riporter.”
Ha soha nem gondoltad volna, hogy a Mónika-show szintjére lehet zülleszteni a politikát, akkor ülj oda a tévé elé, és nézd végig. Én ugyan belealudtam tegnap, amíg majdnem két órán keresztül hallgattam Varga Juditot Hajdú Péter bulvárműsorában, a Frizbiben. Közben pedig még csak azt sem mondom, hogy nem hiszem el, amiről beszél, mert simán benne van a pakliban, hogy ő is a verbális kapcsolati erőszak áldozata. Csakhogy ez a nő történetesen vaskosan benne van abban, hogy az áldozatokat hogyan kell félresöpörni az asztalról. Ne felejtsük el, hogy ez a nő nevezte politikai hisztinek az isztambuli egyezményt, ez a nő ellenjegyezte a kegyelmet a bicskei pedofil ügyben, ez a nő tolta az arcunkba a narratívát éveken keresztül a tökéletes családról, és ez a nő részese annak a hatalomnak, amely megbélyegzi azokat, akik ezen eszményképen kívül léteznek. És bár senki nem figyel jól, de azt is elmondja, hogy a férje olyan állami pozíciókat kapott, ami az ő hatalmi helyzetének volt köszönhető. Ez nem tűnik fel senkinek? Vagy ezen már fel sem háborodunk?
Hát akkor most állj fel szépen, Judit, rendesen, egyenes gerinccel, és mondd el, hogy egy olyan rendszerben éltél, amiben el kellett játszanod a boldog házasságot, míg a férjed megállás nélkül becsmérelt, és a Szürke ötven árnyalatával dobált odahaza, állj fel és mondd el, hogy egy olyan rendszerben éltél, ami sokmilliós pozíciókat osztogat a sajátjainak, olyanoknak, akik arra nem alkalmasak. Akkor most állj fel Judit, és mondd el egyenesen és tisztán, hogy mire kényszerített téged nemcsak a férjed, hanem ez a rendszer is, mert ebben a rendszerben te sem kaptál segítséget, itt te is áldozat vagy.
Áldozat vagy? Igen, attól még áldozat vagy, hogy korábban többször is az áldozatok képébe röhögtél. De én nem hiszem, hogy ez felment a többi alól. Nem ment fel téged, mert most is az áldozatok képébe röhögsz azzal a tetteddel, hogy az egyik legnagyobb politikai botrány közepén rántod elő az áldozati kártyát, és nem a lényegről beszélsz. Te úgy használod ezt az áldozati pozíciót, hogy bemész az egyik legnívótlanabb bulvárműsorba, ahol a műsorvezető képtelen releváns kérdéseket feltenni neked (mert az nem kérdésfeltevés, hogy „jézusom, ne, ezt nem hiszem el, tényleg így volt?”) és két aszpartámmentes Xixo kibontása között kiteregeted a szennyest.
Közben pedig úgy érzem, hogy ehhez az egészhez tényleg nincsen közünk, amihez pedig ténylegesen közünk lenne, arról nem beszélünk. És amikor elérkezem ahhoz a ponthoz, amelyikben végre meg akarlak sajnálni, akkor eszembe jut, hogy mire használod fel a rettenetesen szomorú élethelyzetedet, azt, hogy át kellett élned a bántalmazást.
Ez a legnagyobb tragédia ebben. És ez nemcsak a te tragédiád.
Kiemelt kép: Hajdú Péter YouTube csatornája
Cimkék:
Írd be az email címed, hogy első kézből értesülj a cikkekről, hírekről! Ígérem, hogy ritkán és csak a legfontosabb híreket osztom meg veled!
