A party-nak vége

Tizenkettő voltam, amikor meghalt.
Gyűjtöttem azokat az újságokat, amikben szerepelt, és a róla készült képeken az alakját gondosan körbevágtam, majd egy üres füzetbe ragasztottam. Emlékszem az enyv illatára, ahogyan átütött az újság anyagán a nedvesség, apró foltokat hagyva szép és nemes arcán. 
Sírtam, amikor halálos balesetet szenvedett és a tévében néztem a temetését többmillió másik emberrel együtt.

A koronából leginkább Lady Diana érdekelt, és azokat a részeket találom a legérdekesebbnek, amelyekben ő is szerepel, de a királyi családról szóló, hat évados sorozat nemcsak emiatt zseniális. A készítőknek sikerült végigvinniük ezt a monumentális témát úgy, hogy egy pillanatig nem engedett a méltóságából, brilliáns castingot produkáltak, és olyan érzékletesen mutatták be azokat a részleteket is, amelyeket csupán elképzelni tudunk, hogy a szemek valóban nem maradtak szárazon. 

Az nem kérdés, hogy az angol királyi család felett eljárt az idő, ezt ők maguk is megfogalmazzák a sorozatban, nem is egyszer, és talán így tettek, vagy tesznek most is, a valóságban. Hat évadon keresztül láthatjuk a képernyőn az egyre fokozódó fojtását annak, milyen lehet a közvélemény elvárásaitól szenvedni. Szépen bemutatja, hogyan határoz meg generációkat az, hogy mit gondolnak az emberek a család tagjairól. Érzi az ember a torkán a fojtást, pedig mi, földi halandók ilyesminek a közelében sem vagyunk. Közben látjuk az esendőségeiket, a bukásaikat is. Lady Diana pedig, aki minden idők legközkedveltebb családtagja lett a monarchiában, aki akaratlanul is borsot tört az orruk alá, elsősorban azzal a ténnyel, hogy őt szerették az emberek a legjobban. Az külön öröm, hogy a hercegnének is megmutatják a nem annyira közkedvelt (és elképzelt) arcát, az esendőségeit, a gyengeségeit, ettől válik a karaktere még inkább emberivé.

A korona főszereplője maga Erzsébet királynő, az ő vívódásai olyan vezérelem, amely végigfut majdnem száz évet átölelve. Bár az utolsó tizenhét évét nem mutatják be, ettől függetlenül nem marad hiányérzet az emberben: így is érezzük, mekkora annak a feladatnak a súlya, amit ráhelyeztek. Legsúlyosabban az bontakozik ki a hatodik évad végére, hogy nem lehetett soha igazán önmaga. Az ő karakterét három színésznő alakítja, Claire Foy, Olivia Colman és Imelda Staunton is lubickol a szerepben. (Nem volt igaza a páromnak, amikor felháborodottságában tüntetett azért, hogy ő ugyan nem nézi tovább a harmadik évadtól, és követeli vissza Claire Foy-t.)

Aki arra vállalkozik, hogy végignézze ezt a brutálisan szép, érzékletes, külcsínben mindenképp valósághű szériát, megkapja a választ arra, hogy miért nem olyan jó aranykanállal a szánkban megszületni. Lehet nem meggondolatlanság azt sem kijelenteni, hogy sokan nem cserélnének velük. (Most gondoljunk bele, ötvenvalahány évesen még mindig az anyádhoz kéne menned engedélyért azért, hogy elvehesd életed szerelmét, akivel circa harminc éve élsz szerelmi viszonyban, amit avítt szabályok miatt nem engedhettetek kiteljesedni a maga egészében. De ez csak egy a sok példa közül.)

A korona hol lassan bontja ki a történelmet és a magánéleti történéseket, hol felgyorsítva, lélegzetvisszafojtva ránt magával bennünket. Két kedvenc évadom van, az egyikben Gilian Anderson alakítja Margaret Thatchert, a másikban pedig már örök kedvencemet, Lady Diana-t csodálhatom, és bár imádtam a fiatalkori megformálóját, Emma Corrint is, de Elizabeth Debicki felteszi a koronát a szériára lenyűgöző alakításával. Az utolsó évad első öt részéből legalább kettőt pedig bőgve néztem, mert meghalt a Szívek királynője, pedig már huszonöt év telt el a tragédia óta. Olyan aprólékosan felépítették a sorozatban azt az utat, amely ahhoz a végzetes 1997-es augusztusvégi autóbalesethez vezetetett. Diana arca így lett újra foltos az enyvtől, és a könnyektől. Az enyvvel, amivel milliók ragasztották bele emlékkönyvekbe az arcát, örökre.

És Erzsébetét is, akinek A korona alkotói csodálatos búcsút rendeztek.

A party-nak pedig tényleg vége, pont úgy, ahogy Fülöp mondja egy olyan fenséges zárásként, ami egy tökéletes és méltó sorozathoz való.