Edith Eva Eger: A döntés

„Ha megkérdeznének, mi a leggyakoribb diagnózis az általam kezelt emberek között, nem a depressziót vagy a poszttraumás stressz-szindrómát említeném, jóllehet ezek a betegségek túlontúl gyakran fordulnak elő azok körében, akiket megismertem, megszerettem, és elvezettem a szabadságukhoz. Nem, hanem az éhséget. Éhezünk. Éhezünk a jóváhagyásra, a figyelemre és a gyengédségre. Éhezünk a szabadságra: arra, hogy magunkhoz ölelhessük az életünket, hogy igazán megismerjük önmagunkat, és önmagunk lehessünk.”

Edith Eva Eger nagy hatású könyve olyan olvasmány, amelynek elolvasása után képes lehetsz arra, hogy megfogd a saját hajad és kihúzd magad a legfeketébb szurokból. Mindenkinek megvan a maga koncentrációs tábora, a saját elméjébe zárt verme, ahonnan érezhetjük úgy, hogy lehetetlen megszabadulni. A kilátástalannak tűnő helyzeteinkben pedig eldönthetjük, mire fókuszálunk.

A kemoterápiák, műtétek, vizsgálatok alatt sokszor gondolok arra, hogy valahol máshol vagyok. Úgy élek túl én is, ahogyan Edith Eva Eger élt túl a történelem legmegrázóbb időszakában.

A könyvét mindenkinek ajánlom, aki úgy érzi, nem talál az élethez kapaszkodót.

(Szeretnélek tájékoztatni, hogy más szerzők könyveit nem dedikálom, és üzenetet sem szeretnék beleírni. Köszönöm a megértésed.)